Figyelik minden rezdülésünket

Figyelik minden rezdülésünket

2013 JÚL 23  |  Hasznos

Számos kutatás alátámasztotta már korábban, hogy a kutyák érzékenyek az emberi testtartás, figyelem irányultságára. Különbséget tudnak tenni idegen és ismerős személyek között ugyanúgy, mint vidám és semleges arckifejezések között is.

Az is bebizonyosodott a kutatók számára, hogy erős kötődés tud kialakulni a kutyákban gondozóik felé, hasonló módon, mint ami megfigyelhető a gyerek - anya kapcsolatban, ami arra utal, hogy a kutyák is - csak úgy, mint a gyerekek - gondozóikat biztos pontnak tekintik környezetük felfedezésének során.

I. Merola, E. Prato-Previde, és S. Marshall-Pescini „Social referencing in dog-owner dyads” c. tanulmányukban egy érdekes, tanulságos kutya és gazdája közötti kutatás-sorozatot rögzítettek. A magyarra nehezen fordítható a „social referencing” kifejezést, nagyjából úgy értelmezhetjük, hogy információszerzés egy másik lénytől egy adott helyzet értelmezésére, valamint útmutatáskérés a további viselkedéshez egy adott szituációban.

A kutatás témája a kutyák emberek felé irányuló szemkontaktus felvételének vizsgálata, valamint az, hogy az emberi arckifejezés, hangadás önmagában hogyan befolyásolja a kutyák viselkedését, amikor egy idegen tárggyal találkoznak, illetve hogy a kutya viselkedése az idegen tárggyal szemben mennyire hasonlít a gazda tárgy felé mutatott viselkedéséhez.  A teszt során a gazdák pozitívan vagy negatívan reagáltak egy a kutyák számára félelmetes tárgyra (amely egy elektromos ventilátor volt), majd a kutyák viselkedését figyelték a kutatók. A teszt négy fázisból állt.

  • Az első fázis során a gazda belépett a szobába a kutyával, majd az ajtó becsukódása után bekapcsolt a ventillátor. A gazda kutya páros nagyjából 2 méterre állt a működő ventillátortól, és a gazda semmilyen érzelmet nem mutatott.
  • A második fázisban a gazda, a kutya viselkedését figyelmen kívül hagyva a fázis alatt pozitív (pozitív csoport) vagy negatív (negatív csoport) érzelmet mutatott (arckifejezéssel és hangadással).
  • A harmadik fázisban a pozitív csoportnál a gazda közelebb ment a tárgyhoz és lekuporodott azzal szemben, miközben pozitív érzelmet mutatott. A negatív csoportban a gazda távolodott a tárgytól, majd leguggolva folytatta a negatív érzelem kimutatását.
  • A negyedik fázisban a pozitív csoportba tartozó gazdák az érzelem kimutatás mellett a ventillátort meg is érintették, míg a negatív csoport tagjai a tárgytól távol maradva mutattak negatív érzelmet majd hátat is fordítottak neki.


A gazdák érzelem kimutatása nem tért el a hétköznapi esetektől, a vidám csoport tagja mosolygó arcot mutattak és a szokásos „ez nagyon szép!, ez nagyon szuper!” kifejezéseket használták. A negatív csoport gazdái érzelem kimutatás közben undort, illetve félelmet mutattak ki. A gazdák feladata csupán az volt, hogy a tárgyról információt adjanak kutyáik számára, nem adhattak semmilyen utasítást.

16 kutyából, - akik magabiztosak voltak és a tárgy felé közelítettek - 7 (43%) legalább egyszer a gazdájára nézett. 42 kutyából, - akik bizonytalanok voltak a tárggyal szemben - 35 (83%) mutatott szemkontaktus a gazdájával legalább egyszer. Tehát láthatjuk, hogy amikor a kutyák bizonytalanok voltak a tekintetben, hogy hogyan reagáljanak egy adott helyzetben, sokkal többször néztek gazdáikra egyfajta útmutatást kérve.

A második fázisban a negatív csoport kutyái jelentősen több időt töltöttek egyhelyben maradva, mint a pozitív csoport kutyái. A második fázisban további lényeges eltérést lehetett kimutatni a két csoport között. A gazdával való interakció a negatív csoport esetében hosszabb volt, mint a pozitív csoportban, valamint a pozitív csoport kutyái közelebb helyezkedtek el a tárgyhoz az egész fázis alatt. Más szemszögből, azoknál a kutyáknál, ahol a gazda örült a tárgynak, ott a kutya bátran odament a tárgyhoz, felfedezte a szobát, míg ha a gazda félelmet mutatott, akkor a kutya inkább vele maradt, mintsem a félelmet kiváltó tárgyhoz közelített volna. A gazdával való interakció hosszának különbsége a negyedik fázisban szintén kimutatható volt. A negatív csoportból csupán 1 kutya érintette meg a ventillátort a második fázisban, a pozitív csoportban a tárgyat megérintők száma 4 volt.

Az eredmények alapján összességében a kutyák több mint 80%-ánál megjelent a szemkontaktus felvétele az első fázisban, egyfajta eligazítást vártak a kutyák gazdáiktól. Az ismeretlen tárgyra mutatott pozitív érzelem esetében a kutyák közelebb mentek a tárgyhoz, míg ha a gazdák negatív érzelmet mutattak, akkor a tárgytól távolodtak a négylábúak gazdáikhoz hasonlóan.



Összefoglalva a kutatás eredményét elmondható, hogy a kutyák új helyzetben gazdáiktól várnak útbaigazítást, sokszor néznek rájuk, és az ő viselkedésük alapján döntenek arról, hogyan viszonyuljanak egy ismeretlen, félelmet keltő tárgyhoz. Ha gazdáikat vidámnak látják, ők is azok lesznek, azonban ha félelmet, nem tetszést látnak gazdáik részéről, óvatosabbak, elővigyázatosabbak lesznek a kérdéses új helyzetben.


Szánthó Flóra

 

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Tiszavirág Étterem

Tiszavirág Étterem

Sárvári Kutyasuli

Sárvári Kutyasuli

Hotel Fagus****

Hotel Fagus****

PetBox Állateledel

PetBox Állateledel