Figyelik minden rezdülésünket

Figyelik minden rezdülésünket

2013 JÚL 23  |  Hasznos

Számos kutatás alátámasztotta már korábban, hogy a kutyák érzékenyek az emberi testtartás, figyelem irányultságára. Különbséget tudnak tenni idegen és ismerős személyek között ugyanúgy, mint vidám és semleges arckifejezések között is.

Az is bebizonyosodott a kutatók számára, hogy erős kötődés tud kialakulni a kutyákban gondozóik felé, hasonló módon, mint ami megfigyelhető a gyerek - anya kapcsolatban, ami arra utal, hogy a kutyák is - csak úgy, mint a gyerekek - gondozóikat biztos pontnak tekintik környezetük felfedezésének során.

I. Merola, E. Prato-Previde, és S. Marshall-Pescini „Social referencing in dog-owner dyads” c. tanulmányukban egy érdekes, tanulságos kutya és gazdája közötti kutatás-sorozatot rögzítettek. A magyarra nehezen fordítható a „social referencing” kifejezést, nagyjából úgy értelmezhetjük, hogy információszerzés egy másik lénytől egy adott helyzet értelmezésére, valamint útmutatáskérés a további viselkedéshez egy adott szituációban.

A kutatás témája a kutyák emberek felé irányuló szemkontaktus felvételének vizsgálata, valamint az, hogy az emberi arckifejezés, hangadás önmagában hogyan befolyásolja a kutyák viselkedését, amikor egy idegen tárggyal találkoznak, illetve hogy a kutya viselkedése az idegen tárggyal szemben mennyire hasonlít a gazda tárgy felé mutatott viselkedéséhez.  A teszt során a gazdák pozitívan vagy negatívan reagáltak egy a kutyák számára félelmetes tárgyra (amely egy elektromos ventilátor volt), majd a kutyák viselkedését figyelték a kutatók. A teszt négy fázisból állt.

  • Az első fázis során a gazda belépett a szobába a kutyával, majd az ajtó becsukódása után bekapcsolt a ventillátor. A gazda kutya páros nagyjából 2 méterre állt a működő ventillátortól, és a gazda semmilyen érzelmet nem mutatott.
  • A második fázisban a gazda, a kutya viselkedését figyelmen kívül hagyva a fázis alatt pozitív (pozitív csoport) vagy negatív (negatív csoport) érzelmet mutatott (arckifejezéssel és hangadással).
  • A harmadik fázisban a pozitív csoportnál a gazda közelebb ment a tárgyhoz és lekuporodott azzal szemben, miközben pozitív érzelmet mutatott. A negatív csoportban a gazda távolodott a tárgytól, majd leguggolva folytatta a negatív érzelem kimutatását.
  • A negyedik fázisban a pozitív csoportba tartozó gazdák az érzelem kimutatás mellett a ventillátort meg is érintették, míg a negatív csoport tagjai a tárgytól távol maradva mutattak negatív érzelmet majd hátat is fordítottak neki.


A gazdák érzelem kimutatása nem tért el a hétköznapi esetektől, a vidám csoport tagja mosolygó arcot mutattak és a szokásos „ez nagyon szép!, ez nagyon szuper!” kifejezéseket használták. A negatív csoport gazdái érzelem kimutatás közben undort, illetve félelmet mutattak ki. A gazdák feladata csupán az volt, hogy a tárgyról információt adjanak kutyáik számára, nem adhattak semmilyen utasítást.

16 kutyából, - akik magabiztosak voltak és a tárgy felé közelítettek - 7 (43%) legalább egyszer a gazdájára nézett. 42 kutyából, - akik bizonytalanok voltak a tárggyal szemben - 35 (83%) mutatott szemkontaktus a gazdájával legalább egyszer. Tehát láthatjuk, hogy amikor a kutyák bizonytalanok voltak a tekintetben, hogy hogyan reagáljanak egy adott helyzetben, sokkal többször néztek gazdáikra egyfajta útmutatást kérve.

A második fázisban a negatív csoport kutyái jelentősen több időt töltöttek egyhelyben maradva, mint a pozitív csoport kutyái. A második fázisban további lényeges eltérést lehetett kimutatni a két csoport között. A gazdával való interakció a negatív csoport esetében hosszabb volt, mint a pozitív csoportban, valamint a pozitív csoport kutyái közelebb helyezkedtek el a tárgyhoz az egész fázis alatt. Más szemszögből, azoknál a kutyáknál, ahol a gazda örült a tárgynak, ott a kutya bátran odament a tárgyhoz, felfedezte a szobát, míg ha a gazda félelmet mutatott, akkor a kutya inkább vele maradt, mintsem a félelmet kiváltó tárgyhoz közelített volna. A gazdával való interakció hosszának különbsége a negyedik fázisban szintén kimutatható volt. A negatív csoportból csupán 1 kutya érintette meg a ventillátort a második fázisban, a pozitív csoportban a tárgyat megérintők száma 4 volt.

Az eredmények alapján összességében a kutyák több mint 80%-ánál megjelent a szemkontaktus felvétele az első fázisban, egyfajta eligazítást vártak a kutyák gazdáiktól. Az ismeretlen tárgyra mutatott pozitív érzelem esetében a kutyák közelebb mentek a tárgyhoz, míg ha a gazdák negatív érzelmet mutattak, akkor a tárgytól távolodtak a négylábúak gazdáikhoz hasonlóan.



Összefoglalva a kutatás eredményét elmondható, hogy a kutyák új helyzetben gazdáiktól várnak útbaigazítást, sokszor néznek rájuk, és az ő viselkedésük alapján döntenek arról, hogyan viszonyuljanak egy ismeretlen, félelmet keltő tárgyhoz. Ha gazdáikat vidámnak látják, ők is azok lesznek, azonban ha félelmet, nem tetszést látnak gazdáik részéről, óvatosabbak, elővigyázatosabbak lesznek a kérdéses új helyzetben.


Szánthó Flóra

 

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Pincsifrizur Kutyakozmetika

Pincsifrizur Kutyakozmetika

Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület

Futrinka utca Kutyavédő és Kutyás Szabadidősport Egyesület

Várkert Kávézó

Várkert Kávézó

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szabadtéri Néprajzi Múzeum